Gazdaság

 

Mezőgazdaság

A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát főként a talaj és éghajlati adottságok határozzák meg. A talajok minősége nagy változatosságot mutat, dominánsnak a többnyire gyenge termőképességű (átlag 12,48 AK) homoktalajok különböző változatai tekinthetők, de a szikesektől az ártéri öntéstalajokig sokféle talajtípus lelhető fel. A klimatikus viszonyokat a hideg tél, a szinte már elviselhetetlen meleg, gyakran aszályos nyár jellemzi. Az elmúlt években szélsőséges jelenségekkel is meg kellett küzdeni. 2010 végén 2011 elején a megolvadt hó és a jelentős mennyiségű esők miatt a település külterületi – főként észak-keleti – részeit elöntötte a belvíz, ami ellen a védekezés nagy kitartást és összefogást igényelt.

Megnevezés

Terület (ha)

Szentkirály összes területe

10 189

ebből: belterület

     139

külterület (Alsó-Szentkirály, Felső-Szentkirály)

 10 050

 

Növénytermesztés

406239_222276214561427_792794931_n.jpg

A helyi termelőszövetkezet 1996-os jogutód nélküli megszűnése után kialakult kisgazdaságokban a kukorica és a gabonafélék mellett elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés: paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye termesztése jellemző. Kiváló ízének és termelési volumenének köszönhetően a térségben fogalommá vált a „szentkirályi dinnye”, aminek termesztéséhez a kedvező éghajlati és talajviszonyok mellett a nagyfokú szakértelem is adott.

Megnövekedett a növényházi zöldségfélék és egynyári dísznövények termesztési területe is. A termőföldek szinte teljesen magántulajdonban vannak, a gazdaságok többnyire őstermelői formában működnek, de fellelhetők a családi gazdaságok, a mezőgazdasági társas vállalkozások is.

 

DSCF3509.JPG

 

Mezőgazdasági művelés alatt áll

Terület (ha)

szántó

5 100

(ebből szántóföldi zöldségtermesztés kb. 300)

gyep

1500

szőlő

 306

gyümölcs (meggy, szamóca, szilva, cseresznye, dió, kajszi, alma)

 43

erdő

2500

nádas

   19

kivett

  535

 

Főbb növényfajok megoszlása az utóbbi évek átlagában

hozzávetőleges terület (ha)

kukorica

900

búza

1100

triticale

250

őszi árpa

200

rozs

150

tavaszi árpa

100

zab

20

napraforgó

850

repce

70

silókukorica

40

köles

70

cirok

10

burgonya

90

dinnye (görög és sárga)

90

paradicsom

30

sütőtök

50

 

Állattartás

 

Településünkön az állattenyésztésre az elmúlt időszakban a hanyatlás volt jellemző, ami az állatállomány jelentős csökkenésében nyilvánult meg.

A szarvasmarha tenyésztésben jelenleg főként a tejhasznosítású tehéntartásra szakosodtak a gazdák. Tartástechnológiai szempontból egy szakosított telep és néhány kisebb gazdaság található.  

 

 

A juhászat még további fejlesztési lehetőségekkel bírhat, hiszen a nagy legelőterületek a jelenlegi állomány bővítését is lehetővé tennék.

 

 Néhányan kecsketartással is foglalkoznak. A sertésállomány szinte kizárólag önellátási célt szolgál.

A lótartás többnyire hobbi és turisztikai céllal történik, csak néhány gazda alkalmazza a lovakat munkára.

 A baromfitartás elsősorban a háztáji gazdaságokra jellemző, mely alól kivételt képez a tojáscélú tyúktartás, valamint egy gazdaság foglalkozik májliba hízlalással.

 A palettát színesíti a méhészet mintegy 600 családdal.

 

Állatállomány megnevezése

hozzávetőleges db

szarvasmarha

290

juh

1100

60

 

A gazdaság bemutatása során megemlítendő a tanyák, mint az önellátást, a termelés több vertikumát (szántóföldi gazdálkodás, intenzív zöldségtermesztés, állattenyésztés) magába foglaló gazdálkodó egységek szerepe. A tanyák napjainkban is jelentős hatással vannak a község életére, mivel a külterületi népesség aránya 40 % körüli. A tanyai gazdálkodók többsége nem tud, és nem is akar máshol élni, mással foglalkozni, egyrészt mert érzelmileg kötődik a tanyához, a tanyai életformához, másrészt, mert a gazdálkodáshoz ért és abból szeretne megélni. Ugyanakkor a tanyák elnéptelenedése, a tanyai funkciók kiürülése az elmúlt évtizedekben sem igen hagyott alább. Fennmaradásuk záloga azonban az önálló gazdálkodás folytatásának lehetősége, az előállított termékek piacképessége, piacra juttatása.

Vállalkozások

A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik, szerepük számos csatornán keresztül érvényesül. A közvetlen pénzügyi hatás a helyi adóbevételekből (iparűzési adó) érzékelhető. A lakosság körében a vállalkozások foglalkoztatási szerepe a legjelentősebb, a helyi gazdaság egyaránt jelent önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyeket.  E foglalkoztatás révén jut a helyi lakosság egy része jövedelemhez.

 

 

Napjainkban (2010. évi adatok alapján) mintegy 105gazdasági társaság működik a településen, amelyek többféle gazdasági tevékenységet végeznek (ásványvíz palackozás, mézfeldolgozás és

-csomagolás, közúti fuvarozás, horgász-csali készítés, faiskolai szaporítóanyag előállítás, egynyári virágtermesztés, szárazvirág-kötészet).

 

 

 

Az önkormányzat maga is végez gazdasági tevékenységet a településüzemeltetés (közterület- és parkfenntartás) terén, amellyel munkahelyeket teremt vagy őriz meg, a közhasznú munka révén pedig szociális foglalkoztatást valósít meg.

szv szv jop jop
top top top top top top top
mfp