Gazdaság
Mezőgazdaság
A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát főként a talaj és éghajlati adottságok határozzák meg. A talajok minősége nagy változatosságot mutat, dominánsnak a többnyire gyenge termőképességű (átlag 12,48 AK) homoktalajok különböző változatai tekinthetők, de a szikesektől az ártéri öntéstalajokig sokféle talajtípus lelhető fel. A klimatikus viszonyokat a hideg tél, a szinte már elviselhetetlen meleg, gyakran aszályos nyár jellemzi. Az elmúlt években szélsőséges jelenségekkel is meg kellett küzdeni. 2010 végén 2011 elején a megolvadt hó és a jelentős mennyiségű esők miatt a település külterületi – főként észak-keleti – részeit elöntötte a belvíz, ami ellen a védekezés nagy kitartást és összefogást igényelt.
Megnevezés |
Terület (ha) |
Szentkirály összes területe |
10 189 |
ebből: belterület |
139 |
külterület (Alsó-Szentkirály, Felső-Szentkirály) |
10 050 |
Növénytermesztés
A helyi termelőszövetkezet 1996-os jogutód nélküli megszűnése után kialakult kisgazdaságokban a kukorica és a gabonafélék mellett elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés: paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye termesztése jellemző. Kiváló ízének és termelési volumenének köszönhetően a térségben fogalommá vált a „szentkirályi dinnye”, aminek termesztéséhez a kedvező éghajlati és talajviszonyok mellett a nagyfokú szakértelem is adott.
Megnövekedett a növényházi zöldségfélék és egynyári dísznövények termesztési területe is. A termőföldek szinte teljesen magántulajdonban vannak, a gazdaságok többnyire őstermelői formában működnek, de fellelhetők a családi gazdaságok, a mezőgazdasági társas vállalkozások is.
Mezőgazdasági művelés alatt áll |
Terület (ha) |
szántó |
5 100 (ebből szántóföldi zöldségtermesztés kb. 300) |
gyep |
1500 |
szőlő |
306 |
gyümölcs (meggy, szamóca, szilva, cseresznye, dió, kajszi, alma) |
43 |
erdő |
2500 |
nádas |
19 |
kivett |
535 |
Főbb növényfajok megoszlása az utóbbi évek átlagában |
hozzávetőleges terület (ha) |
kukorica |
900 |
búza |
1100 |
triticale |
250 |
őszi árpa |
200 |
rozs |
150 |
tavaszi árpa |
100 |
zab |
20 |
napraforgó |
850 |
repce |
70 |
silókukorica |
40 |
köles |
70 |
cirok |
10 |
burgonya |
90 |
dinnye (görög és sárga) |
90 |
paradicsom |
30 |
sütőtök |
50 |
Állattartás
Településünkön az állattenyésztésre az elmúlt időszakban a hanyatlás volt jellemző, ami az állatállomány jelentős csökkenésében nyilvánult meg.
A szarvasmarha tenyésztésben jelenleg főként a tejhasznosítású tehéntartásra szakosodtak a gazdák. Tartástechnológiai szempontból egy szakosított telep és néhány kisebb gazdaság található.
A juhászat még további fejlesztési lehetőségekkel bírhat, hiszen a nagy legelőterületek a jelenlegi állomány bővítését is lehetővé tennék.
Néhányan kecsketartással is foglalkoznak. A sertésállomány szinte kizárólag önellátási célt szolgál.
A lótartás többnyire hobbi és turisztikai céllal történik, csak néhány gazda alkalmazza a lovakat munkára.
A baromfitartás elsősorban a háztáji gazdaságokra jellemző, mely alól kivételt képez a tojáscélú tyúktartás, valamint egy gazdaság foglalkozik májliba hízlalással.
A palettát színesíti a méhészet mintegy 600 családdal.
Állatállomány megnevezése |
hozzávetőleges db |
szarvasmarha |
290 |
juh |
1100 |
ló |
60 |
A gazdaság bemutatása során megemlítendő a tanyák, mint az önellátást, a termelés több vertikumát (szántóföldi gazdálkodás, intenzív zöldségtermesztés, állattenyésztés) magába foglaló gazdálkodó egységek szerepe. A tanyák napjainkban is jelentős hatással vannak a község életére, mivel a külterületi népesség aránya 40 % körüli. A tanyai gazdálkodók többsége nem tud, és nem is akar máshol élni, mással foglalkozni, egyrészt mert érzelmileg kötődik a tanyához, a tanyai életformához, másrészt, mert a gazdálkodáshoz ért és abból szeretne megélni. Ugyanakkor a tanyák elnéptelenedése, a tanyai funkciók kiürülése az elmúlt évtizedekben sem igen hagyott alább. Fennmaradásuk záloga azonban az önálló gazdálkodás folytatásának lehetősége, az előállított termékek piacképessége, piacra juttatása.
Vállalkozások
A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik, szerepük számos csatornán keresztül érvényesül. A közvetlen pénzügyi hatás a helyi adóbevételekből (iparűzési adó) érzékelhető. A lakosság körében a vállalkozások foglalkoztatási szerepe a legjelentősebb, a helyi gazdaság egyaránt jelent önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyeket. E foglalkoztatás révén jut a helyi lakosság egy része jövedelemhez.
Napjainkban (2010. évi adatok alapján) mintegy 105gazdasági társaság működik a településen, amelyek többféle gazdasági tevékenységet végeznek (ásványvíz palackozás, mézfeldolgozás és
-csomagolás, közúti fuvarozás, horgász-csali készítés, faiskolai szaporítóanyag előállítás, egynyári virágtermesztés, szárazvirág-kötészet).
Az önkormányzat maga is végez gazdasági tevékenységet a településüzemeltetés (közterület- és parkfenntartás) terén, amellyel munkahelyeket teremt vagy őriz meg, a közhasznú munka révén pedig szociális foglalkoztatást valósít meg.