Fekvés:

Szentkirály Bács-Kiskun Megye északi határán, a Kiskunsági Homokhátság peremén fekszik, nyugaton Kecskeméttel határos, központja mintegy 20 km-re van a megyeszékhelytől.

Közlekedés:

A település Kecskemét és Tiszakécske felől közelíthető meg, illetve egy összekötő úton, Lakitelek irányából. A közelmúltban került átadásra egy portalanított, szilárd burkolatú út, mely Kocsérral, Nagykőrössel teremtette meg az összeköttetést. A község utcái szilárd burkolatúak, melynek felújítása folyamatban van. Jelenleg 600 m kerékpárút van kiépítve és 4000 m tervezés alatt áll.

Éghajlat:

A térségre jellemzően Szentkirály is alapvetően meleg és száraz, kontinentális éghajlatú. Ezt a helyi földrajzi, mezo- és mikroklimatikus tényezők is erősítik. A község az ország egyik legnapfényesebb területén fekszik, az évi napsütéses órák száma 2100 körül van. Az évi középhőmérséklet 10,2 - 10,3 ^oC, csapadékösszege 550 mm körüli, melyből a tenyészidőszakra 310 mm jut. A talaj homok jellegéből fakadóan jelentős mértékű a hősugarak visszaverődése, a kettős besugárzás, mely különösen a szőlőtermesztésben hasznosítható jól.

Talaj:

A község alacsony (átlagosan 12,48) AK értékű, többnyire homokos talajának 57 %-a szántó, egyötöde gyep, 4 %-a szőlő, és 15 % az erdők aránya (az utóbbi években jelentős területen történt erdőtelepítés). Talajadottsága nagyon heterogén, a 1,5 aranykoronás futóhomoktól a 35 aranykoronás barna erdőtalajig.

Vizek:

Szentkirály a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartozik, a vízelvezetés innen azonban - az 1999 - 2000-es évektől eltekintve - jelentéktelennek mondható. A talaj homokos jellegéből fakadóan igen jó vízvezető képességű, de gyenge vízraktározó. Vízgazdálkodása így kedvezőtlen. A több éve tapasztalható talajvízszint süllyedés miatt az állandó vízfelületek nagyrészt kiszáradtak, a vizes élőhelyek csak időszakivá váltak.

Növényvilág:

A kevés csapadékra és az alapvetően homok jellegű talajra visszavezethetően a pusztai gyepek, növénytársulások (szárazságtűrő fűfélék, homoktövis, tamariska) a jellemzőek a területre, kiegészülve a már csak nyomokban fellelhető homoki tölgyesek növényzetével és a főleg az elmúlt tíz évben igen intenzíven telepített akác és nyárerdőkkel. Egyes szikes - vályogos területeken csapadékosabb években pangóvizes foltok jönnek létre, melyek jellemző növénye a nád és a gyékény.