A középkori falu feltárási munkálatai, háttérben az Árpád-kortemplom alapjain épült református Pusztatemplom.

Szentkirály több ezer éves gyökerekkel rendelkezik: régészeti leletek maradtak ránk a rézkortól, írásos emlékek 1354-től, s az Árpád-kori templom romjai még a XIX. században is álltak.

A török időkben már jelentős településnek számított, erről tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A későbbi felszabadító hadjáratok során azonban teljesen feldúlták és elnéptelenedett. Ez idő tájt, a XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet az később bérlők, a városi polgárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésű tanyahálózat, mely még ma is jelentős a település életében.

A kecskeméti bérlők közül egyre többen települtek ki a pusztára, ahol kis és középbirtokosként főként állattenyésztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A lakosság növekedése megkövetelte a helyben oktatást, mely az 1850-es években indult meg. A település fejlődését jól mutatja, hogy 1901-ben a katolikus, majd 1902-ben a református hívek is templomot építettek. Ebben az időben a puszta lakossága mintegy kétszerese volt a mainak.

Szentkirály-puszta 1952. január 1-én vált közigazgatásilag is önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni a helyi vezetés és a lakosság kezdeményezésére.

Egy lakott tanya a még létező több száz közül

Napjainkban a község kulturális élete, méretéhez és adottságaihoz mérten igen aktívnak mondható: nagy hagyományokkal rendelkezik a puszta kulturális életében a „Vágó János” Gazdakör, a község fiataljait összefogja és már több generáción át neveli hagyományőrzésre, mozgáskultúrára a Szentkirályi Ifjúsági Tánccsoport,valamint alkalmi népdal- és színjátszó kör is működik Szentkirályon. A katolikus templom nagyorgonáján rendszeresen koncerteznek neves előadóművészek, sport tekintetében pedig leginkább a teremlabdarúgás, a karate és a motocross ágak jelentősek.

A települést ugyanúgy sújtotta minden vész és egyéb nehézség, mint bármely másikat szerte az országban. Sokat szenvedtek lakosai a történelem során, napjainkban pedig a mezőgazdaság átalakulása miatti nehézségekkel kell szembenézniük az itt élőknek. Ami mégis reményre ad okot, az az, hogy a szentkirályiakban mindig megvolt az a hit és szorgalom, mely az élni akarásban felszínre törve ma is biztosítja számukra a jelent és a jövőt.

A tánccsoport Szentkirályszabadján, egy kulturális találkozón

Népesség:

            Szentkirály története során az 1940-es években bírt a legnagyobb lélekszámmal, az ekkori népszámlálás 3850 főre teszi a puszta lakosságát. Ez azóta folyamatosan csökkent, mely elsősorban a tanyavilág elnéptelenedésének, a Kecskemétre való beköltözéseknek a számlájára irható.

            A település lakossága az elmúlt 10 évben 2000 fő körüli létszámon stabilizálódott, de a népességvesztés jelei még mindig mutatkoznak, elsősorban a negatív vándorlási különbözet miatt. Ennek megakadályozására az önkormányzat jelentős közművesítésbe kezdett, hogy új telkek létesítésével maradásra, illetve itteni letelepedésre ösztönözze az embereket. Biztató adat a 20 év alattiak aránya (28 %), mely a kistérségben a legjobbak közé tartozik. A népsűrűség 19,4 fő/km˛. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 44 %-os aránya, noha ez folyamatosan csökken.

Szentkirály község népességének változása az elmúlt évtizedben.

Forrás: Polgármesteri Hivatal

Szentkirályról bővebben Ádám Ferenc: Szentkirály évszázadai (2001.) c. monográfiából tájékozódhat a kedves érdeklődő. (Megvásárolható a Polgármesteri Hivatalban.)