A község életében napjainkban is meghatározó a mezőgazdaság, melynek arculatát az alapvetően homok jellegű talaj és a kevés csapadék szabja meg. A termelőszövetkezet felbomlása után kialakult kisgazdaságokban a gabonafélék mellett elsősorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés: paradicsom, sütőtök, burgonya és dinnye termesztése jellemző. Közülük kiváló ízének és termelési volumenének köszönhetően a térségben méltán ismert és elismert a “szentkirályi dinnye”.

Dinnyeszezonban az utak mentén is értékesítik a termést

Jelentősnek mondható a mintegy 300 ha-on folytatott szőlőtermesztés és egyre nő a növényházakban termesztett zöldség és dísznövény mennyisége is. Az állattenyésztésben a juhászat, illetve a tejelő tehenészet a legfontosabb.

A Béni Farm Kft. egyik büszkesége

A településen a Termelőszövetkezet jogutód nélkül, tartozásait kiegyenlítve, nagyobb bonyodalmak nélkül szűnt meg. Napjainkban mintegy 40 gazdasági társaság (ebből 14 Bt. és 20 Kft.) és kb. 100 egyéni vállalkozás működik. Fontosabb gazdasági tevékenységek a községben: ásványvíz palackozás, üzemi higiéniai termékek forgalmazása, fafeldolgozás, méz feldolgozás és palackozás, fuvarozás. A Szentkirályi Ásványvíz Kft. szénsavmentes terméke a 2004-es párizsi Aqua-Expo-n EAUSCAR díjat nyert.

Nagyobb vállalkozások:

• Anita Kkt. - élelmiszer
• Agromedicina EC - növényvédelmi szaktanácsadás
• Beltex Kft. - üzemi higiéniai termékek forgalmazása
• Béni Farm Kft. – tejelő tehenészet
• HAGE - FA Kft. - fafeldolgozás
• Kéri Kft. – teherfuvarozás, gépjármű szerviz
• Méhecske Bt. - mézpalackozás
• San Marco Kft. - ruházat
• Statice Kft. - szárazvirág
• Szentkirályi Ásványvíz Kft. – ásványvíz palackozás

Szentkirály mezőgazdasága

Szentkirályt történelme folyamán mindig is a mezőgazdaságból élő, kertészkedő, állattenyésztő emberek lakták. Napjainkban az általános tendenciáknak megfelelően itt is csökkent az agrárnépesség, de még most is az anyaföld maradt a legfontosabb megélhetési forrás.

A településen a szikesektől az ártéri öntéstalajokig sokféle talajtípus található, de mégis dominánsnak a többnyire gyenge termőképességű (átlag 12,48 AK) homoktalajok különböző változati tekinthetők. A klimatikus adottságokat a hideg tél, meleg, gyakran aszályos nyár és az állandó csapadékdeficit jellemzi.

A művelési ágak szempontjából a szántóterület a legnagyobb (kb. 5900 ha), s ezen belül mintegy 400 ha-on folyik szántóföldi zöldségtermesztés. Jelentős és nagy hagyományokkal bír a szőlőtermesztés (311 ha). Az ültetvényekben a hagyományos (Kövidinka) és interspecifikus (Zalagyöngye, Kunleány) fajták mellett csemegeszőlő (Chasselas), valamint az új telepítésekben minőségi vörösborszőlő fajták találhatóak. A gyümölcstermesztés a községben jóval kisebb jelentőségű (26 ha), elsősorban csonthéjas (kajszi, meggy, őszibarack) ültetvényeket létesítettek.

Gyenge termőképességük miatt elsősorban extenzív, legeltetéses művelésre alkalmasak a legelők (1940 ha), az utóbbi évtizedben pedig a gyengébb szántókon jelentősen növekedett az erdőtelepítés (összesen 1413 ha).

Aratás a település határában

A szántóterületből a jobb minőségű, kötött talajokon a gabonafélék, a kukorica, kisebb részben napraforgó és repce; a homokon a zöldségnövények (dinnye, paradicsom, sütőtök, burgonya) termesztése a meghatározó. Közülük kiváló ízének köszönhetően nagy elismertséget vívott ki magának a térségben a “szentkirályi dinnye”.

Bőséges volt a paradicsom termés

Az uralkodónak tekinthető homoktalajok miatt a növénytermesztés produktuma fokozottan érzékeny a napjainkban egyre gyakoribb aszályos időszakokra. Amennyiben azonban az öntözés megoldható, versenyképes termésátlagok érhetők el a gyengébb minőségű talajokon is. Az öntözéses szántóföldi zöldségtermesztés arányának növekedése mellett jellemző folyamat a még kézimunka-igényesebb, de ugyanakkor nagyobb jövedelmet is biztosító kertészeti kultúrák (fedett zöldség- és dísznövény termesztés, faiskola) terjedése.

Az öntözés többnyire még esőztető rendszerek alkalmazásával történik

Az állattenyésztés vertikumából a szarvasmarha tartás (kb. 400 db) elsősorban tejtermelésre koncentrál, egy-két nagyobb vállalkozóval és több 1-2 tehenes gazdával. A kisgazdaságokra jellemző még a háztáji sertéstartás (kb. 2500 db). A juhtartás nagy hagyományai mellett még további fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik, hiszen a legelők területe a jelenlegi állomány (kb. 1300 db) bővítését lehetővé tenné. Lovat többnyire igásállatként tartanak (kb. 120 db), de a jövőben a hobbi és turisztikai célú tartás növekedése is várható.

A baromfitartás elsősorban szintén a háztáji gazdaságokra jellemző. Ez alól kivételt képez a tojáscélú tyúktartás, mely növekvő tendenciát mutat.

Megemlítendő még a méhészet, melynek termékét egy helyi mézpalackozó üzem dolgozza fel.

A termőföldek szinte teljesen magántulajdonban vannak. Kevés kivételt ez alól csak az önkormányzati tulajdon (36 ha) jelent. A termelőszövetkezet felszámolása után kialakult kisgazdaságok többnyire őstermelői formában működnek (a lakosság mintegy 50 %-a őstermelő), de egyre több a mezőgazdasági társas vállalkozás és a családi gazdaság.

A község mezőgazdaságában mindenképp megemlítendő még a tanyák szerepe, mint az önálló ellátást, a termelés több vertikumát (szántóföldi gazdálkodás, intenzív zöldségtermesztés, állattenyésztés stb.) magába foglaló termelési egységek. Csökkenő mértékben ugyan, de még napjainkban is jelentős hatással vannak a község életére, ugyanis a külterületi népesség aránya 40 % feletti. Tovább éltetésükkel Szentkirály arculatának fontos vonásait őrizzük meg.

Jellegzetes szentkirályi tanya